A dohányzásról való leszokás tünetei

A dohányzás első alkalommal kellemetlenségekkel jár: hányás, verejtékezés, gyengeség stb. Azonban későbbi alkalmakkor kellemes lehet, például az étkezés után keletkező fáradtság és álmosság leküzdésére. Az emésztőmirigyek és belek működése fokozódik, így elősegíti az emésztést.

A dohányzás mellékvesére gyakorolt hatásával fokozhatja a vércukor mennyiségét, emelheti a vérnyomást, csökkentheti az éhségérzést, valamint a hasi vérerek szűkítésével növelheti az agy vérellátását, ezáltal a szellemi munkát segíti elő. A dohányzással párhuzamban évek során kialakuló reflexek megnyugtatóan hatnak, csökkentik az idegességet, de ezek a leszokás legnagyobb akadályai. A tapasztalt kedvező hatások miatt a megrögzött dohányosok nehezen tudnak leszokni szenvedélyükről, amelyek elhagyása kellemetlen kiesési (idegességi) tünetekkel, valamint az esetek egy részében az étvágy fokozódása miatt testsúlynövekedéssel jár.

A leszokás legnagyobb ellenségei a dohányzással az évek során kialakult megnyugtató reflexek. A nikotinfüggőség amiatt alakul ki, hogy a nikotin az agyban dopamint szabadít fel – ez a kémiai anyag felelős az agyban az öröm érzetéért. A dohányosokban kialakult ellenállás miatt viszont egyre nagyobb mennyiségű nikotinra van szükség ahhoz, hogy ugyanazt a hatást elérjék. Következésképpen egyre több dohányzás csillapítja a megvonási tüneteket, melyek a nikotin hatáscsökkenése után jelentkeznek.

A fizikai függőség fizikai elvonási tüneteket vált ki, a pszichés pedig a nikotin utáni heves vággyal jár, és emiatt előfordulhat, hogy megszerzéséhez antiszociális viselkedésre is képes az illető.

Minél tovább dohányzik valaki, annál szkeptikusabb lesz a saját leszokását illetően. A legfontosabb és az egyetlen járható út pedig itt is a kellő elhatározás és akarat megszületése.

A dohányzás megvonási tünetei különbözőek lehetnek, ezek közé tartoznak a gyakori éjszakai felébredések, a szédülés. Általában két héten belül a koncentrálóképesség csökkenése, négy héten belül ingerlékenység, agresszió, nyugtalanság és depresszió, két-három hónap múlva pedig az étvágy jelentős növekedése és kínzó éhségérzet a jellemző. A súlygyarapodással mindenkinek számolnia kell, aki le akar szokni a dohányzásról, de ez átlagosan csak 3-4 kilogramm pluszt jelent. Ez semmiképpen ne legyen elriasztó adat, hiszen a tüdő funkciók javulása miatt a mozgás könnyebben megy majd, és a 3-4 kg könnyen ledolgozható.

A cigarettáról való leszokás nem könnyű feladat. A dohányosok annyit és úgy cigarettáznak, hogy elérjék a megvonási tünetek elkerüléséhez szükséges nikotinszintet. Egy alacsonyabb nikotintartalmú “light” cigarettából mélyebb és hosszabb beszívásokkal, a füstöt a tüdőben hosszan tartva a dohányos ugyanúgy belélegzi a neki megfelelő nikotin mennyiséget. Emiatt tévhit, hogy a könnyű cigaretták kevésbé károsak az egészségre. A leszokásban segíthetnek a különböző nikotinpótló terápiák (pl. rágógumi, tapasz, tabletta) melyek kis adagban nikotint juttatnak a szervezetbe, azzal a céllal, hogy csökkentsék a nikotin hiányát és a megvonási tüneteket.

Az országos vizsgálatok adatai szerint a felnőtt dohányosok majd fele úgy véli, hogy képes lenne leszokni a dohányzásról. A vizsgálat során a dohányosok 47,3%-a adta ezt a választ. A dohányosok egynegyede – egyharmada “tervezgeti”, hogy leszokik a dohányzásról. A leszokást tervezők, illetve a leszokáson “gondolkodók” arányaiban bekövetkező növekedés oka minden bizonnyal a dohányzás ellenes akciók hatása. A dohányosok fele soha nem próbálkozott leszokással. Azok a dohányosok, akik nem tudják elképzelni a napjukat úgy, hogy ne gyújtsanak rá – egyáltalán nem is tervezik, hogy leszokjanak – általában függőnek vallják magukat. A cigarettázó gyerekek közel fele véli úgy, hogy “nehezen – nagyon nehezen” bírna ki egy hetet cigarettázás nélkül. Ugyanekkora arányt képviselnek azok is, akik úgy gondolják, hogy elég nehezen tudnának leszokni a cigarettázásról. A cigarettázó gyerekek 45%-a szeretne teljesen leszokni a cigarettázásról. A leszokást tervező gyerekek elsősorban a dohányzás káros egészségi hatásai miatt akarnak leszokni. Kisebb hányaduk anyagi megfontolások, illetve egyéb okok – elsősorban a sportban, a tanulásban észlelhető teljesítménycsökkenés – miatt tervezi ezt. A leszokást tervező gyerekek egynegyede külső segítséget is szeretne igénybe venni a leszokáshoz. A külső segítség elsősorban a nemdohányzó környezetet jelentené számukra. A leszokás – az adatok szerint – már a gyerekek körében sem megy könnyen. A cigarettázó gyerekek 41,0%, illetve 48,2%-a korábban már megpróbált leszokni a cigarettáról – egyelőre sikertelenül.

A dohány ártalmai közül a legveszélyesebb a rák. Okozhat ajak-, szájüreg-, gége-, valamint nyelőcsőrákot. Ezek a kórok általában minden dohányost sújtanak, hiszen a füst a légzőszervrendszer ezen részeihez mindenféleképpen eljut. Ugyanezen okok miatt lehet még tüdő-, légcső- és hörgőrák is lehet a káros hatás. A dohány élvezete nikotintartalma miatt okozója lehet még hasnyálmirigy- és veseráknak is. Ez természetesen még nem az összes “mellékhatás”.

A rákos megbetegedések leggyakoribb formája és legtöbbször a daganat miatti halálozások okozója. A nőknél a tüdődaganatok 70%-át, a férfiakban a 90%-át okozza a dohányzás. A tüdőben jelentkező daganatok túlnyomó része a tüdőbe vezető légutakból, hörgőkből indul ki. A legfőbb és a tüdődaganat minden típusára jellemző tünet a tartós, múlni nem akaró köhögés. Ha a daganat vérerekbe is behatol a köhögés súlyos vérzéssel is párosulhat. Előidézhet még asztmát is.

A dohány “hatóanyaga” (a nikotin) jelentős elváltozást okozhat a keringési szervrendszerben is. Például gyakran magas vérnyomást vagy koszorúér-betegségeket okoz. Ezenkívül károsítja még az érfalakat is. Így okozója lehet agyér betegségeknek, érszűkületnek, amurizmának és érelmeszesedésnek.

A leggyakoribb hatásai a dohányzásnak a mélyebb hang, a gégehurut, az étvágytalanság (amit az előbbiekben említett étvágyelvevő hatás okoz), a szédülés, az álmatlanság, esetenként még látásromlás is.

Fontos, hogy a dohányzás súlyosan károsítja az anya és a magzat egészségét is. A nikotin károsítja a méhet ellátó ereket, a szénmonoxid pedig a vér, így a baba oxigénellátását. Ha a mama dohányzik, az növeli a koraszülés esélyét, a gyermek súlyban és testhosszban fejletlenebb lesz. A szív és agyfejlődési rendellenességek kialakulásának esély is nő. Szülés után fokozottan fennáll a hirtelen csecsemőhalál lehetősége. Sok baba mutat komoly testi és szellemi elmaradást a vele egykorúaktól. Mindez azokat az anyákat is veszélyezteti, akik maguk nem dohányoznak, de sokat tartózkodnak cigarettafüstös környezetben. A cigarettafüst, a dohányzás semlegesítheti, csökkentheti bizonyos gyógyszerek, fájdalom csillapítok és tüdőgyógyszerek hatását.

Sok szívbetegséget, például a szívelégtelenséget is súlyosbíthatja a dohányzás.

This entry was posted in Dohányzásról való leszoktatás. Bookmark the permalink.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.