Munkahelyi stressz és kezelése

A munkahelyi stressz jelenti az egyik legnagyobb egészségügyi és biztonsági kihívást Európában. Csaknem minden negyedik munkavállalót érint, és a vizsgálatok szerint az elveszített munkanapok 50–60%-a a stressznek tudható be. Ez hatalmas költséget jelent mind az emberi kimerültség, mind pedig a csökkent gazdasági teljesítmény tekintetében.

A munkahelyi stressz bárkit, bármilyen szinten érinthet. Minden ágazatban és mindenféle nagyságú szervezetben előfordulhat.

Várhatóan emelkedni fog azok száma, akik a munkahelyi feltételek miatt kialakult vagy az azok által súlyosbított stressztől szenvednek.

A stressz megbetegítheti az embereket és problémák forrása lehet a munkahelyen és otthon egyaránt. A stressz a munkahelyi biztonságot is veszélyeztetheti, és egyéb munkahelyi egészségügyi
problémák, például a váz – és izomrendszeri betegségek kialakulásának forrása is lehet. Emellett a stressz a szervezetek nyereségességét is jelentős mértékben befolyásolja.

A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok csökkentése erkölcsi és jogi kötelesség. A jó hír az, hogy a munkahelyi stressz ugyanolyan logikus és szisztematikus módon kezelhető, mint a többi egészségügyi és biztonsági probléma. EU-szerte számos gyakorlati példa van a munkahelyi stressz kezelésére. A megfelelő módszer alkalmazásával megkímélhetik a munkavállalókat a stressztől.

Az OSHA (Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség) 2012-2013-as években a munkahelyi stressz kutatását és a stresszcsökkentő technikák kidolgozását tűzte ki céljául.

A munkahelyi stressz tünetei
A stressz megváltoztathatja az ember érzéseit, gondolkodását és viselkedését. A stressz tünetei a következők:
Szervezeti szinten:
• munkahelytől való rendszeres távolmaradás, alkalmazottak gyakori cserélődése, rossz időbeosztás, fegyelemmel kapcsolatos problémák, zaklatás, csökkent termelékenység, balesetek, hibák, valamint megnövekedett kártérítési és egészségügyi kiadások.
• megnő a táppénzes napok száma

Az egyén szintjén:
• Érzelmi reakciók (ingerültség, szorongás, alvásproblémák, depresszió, elidegenedés, kiégés, családi problémák)
• Kognitív reakciók (koncentrálási és emlékezési zavarok, döntési nehézségek, problémák új dolgok megtanulásában)
• Viselkedési reakciók (droghasználat, alkoholfogyasztás, dohányzás, destruktív viselkedés)
• Fiziológiai reakciók (hátfájdalom, meggyöngült immunrendszer, gyomorfekély, szívbetegségek, magas vérnyomás, cukorbetegség)

A stresszel segítség nélkül nehéz megküzdeni, mivel a közgondolkodásba még nem épült be a stressz elleni hathatós védelem eszközrendszere, illetve ezt a problémakört számos tévhit övezi.
A munkahelyi stressz olyan ellentmondást tükröz, amely az egyénnel szemben támasztott környezeti igények és az egyén képességei vagy lehetőségei között alakul ki.

A stressz több dimenzióban keletkezhet

Az egyik dimenzió a feladat és a rendelkezésre álló idő közötti feszültség, amely kapcsán arról kell dönteni, hogy ha a rendelkezésre álló idő kevés, a minőségre, vagy a határidőre figyeljünk-e.
Akinél a minőségi munka fontos, az időhiány jelentős stresszt fog okozni.

Egy másik dimenzió a személyek és a munka feltételei közötti feszültség. Ez jelenti az elvárás és a szakképzettség, vagy az elvárás és képességek közötti feszültséget.
Ide soroljuk a személyek közötti konfliktusokat is, ami lehet a dolgozó és felettese vagy a dolgozó és az ügyfelek közötti konfliktus is.

A harmadik dimenzió magában a személyben zajlik, hiszen a saját érzések, motivációk és elvárások között is lehet feszültség.

A munka változó világa egyre jobban megterheli a dolgozókat. A dolgozói létszám csökkenése, a feladatok elvégzése és a készségek tekintetében a rugalmasság iránti megnövekedett igény, a tevékenységek kihelyezése, a határozott időre szóló szerződések, a bizonytalanság, a nagyobb munkaterhelés valamint a munka és magánélet egyensúlyának megteremtési nehézségei hatással vannak a munkavállalókra. Ezért különösen fontosnak tarjuk a dolgozók pszichoszociális kockázatának felmérését.

Gyakorlati tapasztalatok a pszichoszociális kockázat elemzésénél

Kérdőíves elemzés.

A felmérést papír alapú kérdőíves módszerrel végeztük.
A kérdőív kérdéseinek kialakítása a szakirodalom és a helyi sajátosságok figyelembevételével történt.
A munkahelyi stresszt okozó tényezőket több csoportba soroltuk, hogy a veszélyek azonosításához és a szükséges intézkedések meghozatalához azonosítható legyen az a terület, ahol a fokozott kockázat miatt intézkedést kell tenni.
Az objektivitás és a személyiségi jogok miatt a stressz felmérő kérdőív kitöltése név nélkül történt.

Környezeti tényezők vizsgálata.
A környezeti tényezők pszichés megterhelést okozó hatásának vizsgálatához minden munkaterületet megtekintettem, az ott előforduló fizikai ártalmakat felmértem.

Személyes interjú.
Az elemzés harmadik módszere a munkahelyi vezetőkkel történt személyes interjú volt,amely során elsősorban a dolgozókkal és a munkafolyamattal kapcsolatos elvárásaikat és a cég általános működési jellemzőit illetve az öt éven belül várható jövőképet beszéltük meg.

A részletesen vizsgált területek.

Munkaelégedettség
Mennyire érzi a dolgozó munkája becsületét? Egyensúlyban van e a munkáltatói elvárás és a dolgozók igényei?
A dolgozónak egyértelműen meghatározott szerepe és feladatköre, illetve felelőssége legyen.
A napi feladatokat is világosan meg kell fogalmazni.

Mentális terhelés
A személyzet képességei és kapacitása egyensúlyban van – e a feladatokkal? Túl vagy alul vannak- e terhelve?
Milyen a stressz fokozó fizikai környezet?

Irányítás
Kellően beleszólhatnak-e az egyének abba, hogy mi módon végzik a munkájukat ? Van-e a dolgozónak kellő információja a megalapozott döntéshozatalra?

Munkahelyi szociális kapcsolatok
Milyen a kapcsolat a dolgozó és a munkatársak, és a főnökség között?

Támogatás és személyes integritás
Kap-e a dolgozó megfelelő támogatást a kollégáitól a problémák megoldásához ?
Mennyire érzi magát kiszolgáltatottnak?

Túlterheltség és alulterheltség
A munkaszünetek arányban vannak-e a terheléssel?
Fokozott munkatempó, időkényszer előfordul-e?

Munkakörnyezet
Fizikai munkakörnyezet, munkaeszközök állapota, megbízhatóság, karbantartás, javítás problémái. Informatikai rendszerek színvonala.

Értékelés
A dolgozók általában pontosan tudják, mi a feladatuk. Egyértelmű utasításokat kapnak, és többnyire saját munkavégzésükbe bele is szólhatnak. A kollégák támogatják őket munkavégzésükben. További képzést nem igényelnek munkájukhoz, úgy érzik, nem szükséges szakmai fejlődés. A munkahelyi veszélyekkel részben tisztában vannak, de azokat teljes egészében nem ismerik. Munkahelyi teljesítményük nem csökkent. A stressz fizikális tünetei a dolgozók több mint felénél észlelhetők. Ebben természetesen nem csak a munkahelyi stressznek van szerepe.

Javaslatok

Az átlagosnál nagyobb pszichoszociális stressz-faktorral járó munkaterületeken a kompetenciák megjelölésével az alábbiakat javasoljuk

Pszichológiai alkalmassági vizsgálat
Új felvételeseknél a végzett tevékenység alapján konfliktuskezelő kérdőív felvétele a foglakozás egészségügyi szolgálat révén, és amennyiben javasolja, munkapszichológiai vizsgálat elvégeztetése.
Időszakos orvosi vizsgálat alkalmával hasonló kérdőív segítségével a veszélyeztetettek folyamatos kiszűrése, illetve a már kiszűrtek nyomon követése.
Fenti tevékenység folyamatosan végzendő.
Kompetencia: üzemorvos, munkapszichológus

Tanácsadás és képzés
A dolgozó számára előnyös, ha elmondhatja a problémáit, látja, hogy azzal foglalkoznak, ismereteket kap a munkahelyi stressz természetéről, segítséget kap a megelőzésben és a védekezési stratégiákban, információt kap kérdéseire és a bizonytalanságérzete ezáltal csökken.
Ezért folyamatos képzésre van szükség. Ennek alapelemei a veszélyhelyzet azonosítása, a megküzdési technikák elsajátítása, a döntések szerepének ismertetése, és a konfliktuskezelés.
Jelen programunkban a problémák első, átfogó felmérése megtörtént, és ennek alapján a dolgozók kiscsoportos tanácsadás keretében megismerik a munkahelyi stressz fogalmát, és stresszkezelő technikákat tanulnak meg.
Ezen a fórumfelületen név nélkül, egyéni tanácsadásban részesülnek.
A program keretében folyamatosan kapnak hírleveleket és tájékoztató kiadványokat.
Kompetencia: Jelen program keretében a Bat-Éti 2010 Bt végzi és szervezi a feladatot, a későbbiekben is elvállaljuk.

Munkakörnyezeti stresszfokozó kockázati tényezők csökkentése

Balesetet és egészségkárosító hatást okozó terhelések
A terhelések és veszélyek azonosítása, ezek hatásainak megismertetése és a megfelelő védőeszközök előírása, használatának betanítása és ellenőrzése szükséges.
Ezeket az adatokat a kockázatbecslésnek közérthetően kell tartalmaznia, nem csak általánosságban, és azt a dolgozókkal és a vezetőkkel is ismerteni kell, minden kockázatbecslési eljárás kapcsán. A kóros megterhelések megszüntetésére irányuló tervek elkészítéséhez a dolgozók ötleteit és javaslatait is figyelembe kell venni. Javasolt fél évente munkavédelmi bejárást tartani, és ezeket a tényezőket átvizsgálni. A konyha dolgozói különösen balesetveszélyes munkát végeznek, neves, párás, hideg vagy meleg környezetben, ahol a csúszásveszély nagy. Ezért különösen fontos a terhelések, és a munkakörnyezet rendszeres felülvizsgálata.

Kompetencia: munkavédelem, üzemorvos, munkahelyi vezető vagy az általa kijelölt személy, valamennyi dolgozó

Munkakörnyezet:
Az épület régi a burkolatok kopottak, a munkakörnyezet lehangoló. A felszerelés korszerűsítése folyamatosan történik.

Öltöző:
A szabványoknak megfelelő.

Munkaterület:
Javasolt fél évente bejárást tartani, a munkakörnyezetet és a fizikális rendet szemrevételezni, a javítandókat jegyzőkönyvezni, a határidőket és a felelősöket megnevezni és a határidők betartását ellenőrizni.

Klíma:
A technológia következtében a dolgozók váltott hideg-meleg környezetben dolgoznak, ami fokozott stresszhajlamot okoz. Elszívó van.

Túlterhelés:
Pihenőidő biztosítása szükséges. Akár napi munkaszervezési módosítás is legyen lehetséges, ha egyes dolgozók pl. betegen dolgoznak. A munkatársak nem igénylik az oktatást, szakmai jellegű továbbképzést, mivel úgy vélik, feladataiknak jól el tudják látni.
Az új felvételes dolgozóknak alaposabb felvilágosítást és oktatást kell adni leendő munkakörükről. Ennek keretében pontosan meg kell határozni a kompetenciákat és azt, hogy kihez fordulhatnak segítségért.

Az utasításokat a dolgozó számára világosan és érthetően kell megfogalmazni, és ellenőrizni, hogy megértette-e, mivel gyakran nem kapnak számukra érthető utasításokat. A feladatokat időnként át kell beszélni, hogy a dolgozó mindig tudja, mit várnak tőle. Szükséges a dolgozók tájékoztatása a vállalt helyzetéről, terveiről és a várható intézkedésekről.

A munkaszervezésben lehetőleg ki kell küszöbölni a váratlan többletmunkát. Ha problémák adódnak, a feladatok fontosságát át kell értékelni, és ehhez megfelelő döntési jogokat kell hozzárendelni egyes munkakörökhöz és személyekhez.
A dolgozókat támogatni kell, visszajelzést kell adni nekik, és ösztönözni kell még akkor is, ha a dolgok rosszul mennek. A különbözőséget értékelni kell. A dolgozóknak legyen irányító szerepe abban, hogy saját munkáját megszervezze és előnyös képességeit kihasználhassa, adott esetben a munkakört is ki lehet bővíteni. Alapvetően egy támogató környezetet kell kialakítani.
Kompetencia:
vezetőség, közvetlen főnök, dolgozók

Személyes kapcsolatok:
A dolgozók közötti személyes kapcsolatok általában jók, bár néha kifejezetten hátráltatják egymást a munkavégzésben. Ennek oka, hogy a nem pontos a kompetenciák meghatározása, az sokszor szokásjogon alapul, és nem alkalmazkodik a mindennapi problémákhoz. Nem említették a dolgozók, hogy a közvetlen főnök lenne a fő stressz-tényező, de ki kell hangsúlyozni, ha hibáznak forduljanak hozzá, és a szankció ne legyen aránytalanul nagy. A hibák okát fel kell tárni, mivel gyakran nem a hiba elkövetője a felelős. Ennek alapja a jó személyes kapcsolat és a bizalom.
Kompetencia:
minden dolgozó

This entry was posted in Dohányzásról való leszoktatás. Bookmark the permalink.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.